Vajon mikor derül ki egy párkapcsolatban, hogy férfi és nő valóban igaz társra leltek-e egymásban? Az első hetekben viselkedünk, a legjobb arcunkat mutatjuk. Majd jönnek a szürke hétköznapok és megmérettetünk. Vagy mégsem?

Meglátni és megszeretni

A szerelem első látásra-érzés sajnos csak a mozivásznon tökéletes, az életben azonban sok esetben nemhogy a sírig, de néhány hónapig sem tart. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy az először pusztán erős testi vonzalom alakult ki a két fél között, lelki kötődés nélkül. A harmonikus kapcsolathoz viszont ennél sokkal több kell. Hasonló személyiség, gondolkodásmód, vallás, politikai nézet, világkép, neveltetés, temperamentum. Ezen túl pedig a másik kellő megbecsülése, szeretete, türelem és tolerancia. A tökéletes és biztos párkapcsolatra továbbra sincs recept, ám kellő odafigyeléssel és igyekezettel bárki fejlődhet, s megerősödhet kapcsolatában.

Beszédes tettek

A jó házasság sziklaszilárd alapokra épül, amely mindent kibír. Máskülönben nincs értelme az egésznek. A szépség múlandó, az anyagi javak pedig nem pótolják a testi-szellemi-lelki közösséget, amelyet két összeillő ember nyújthat egymásnak.

A néphagyomány szerint a hetedik év az első komolyabb vízválasztó minden házaspár életében, amely során kiderül, valóban holtomiglan tart-e a frigy vagy sem. A statisztikai adatok szerint ilyenkor van a legtöbb válás és szakítás, ilyenkor élik meg a legtöbben kapcsolatuk válságát annak ellenére, hogy nehéz helyzetek, megpróbáltatások és problémák korábban is adódnak.

"Bajban ismerszik meg az ember" - mondják, és milyen igaz! Könnyű szeretni a másikat, amikor az a legjobb formáját hozza, a legszebb ruháit viseli és a legédesebb mosolyát adja nekünk. De vajon fogjuk-e szeretni ha elesett, szegény vagy beteg lesz? A kérdésre valószínűleg könnyebb rávágni az IGEN-t anélkül, hogy objektívan végiggondolnánk az egészet.

Talán éppen ezért nem szabad elkapkodni a leánykérést és a mennyegzőt. Két együtt élő ember néhány év alatt sok mindent megél, amelyből könnyebben következtethetnek majd arra, mire számíthatnak a másik és önmaguk oldaláról. Egy elsietett kézfogót követően a felismerés viszont csak szomorú tanulság lehet, amellyel a házaspárok nemcsak egymás, de családtagjaik és gyermekeik életét is tönkretehetik.

S ha mégis bekövetkezik...

Fontos, hogy évek múltán se feledkezzünk meg a másik jó cselekedeteiről azért, mert kapcsolatunk épp hullámvölgyben van. A múltból, a szép emlékekből és közös élményekből mindig meríthetünk függetlenül attól, hogy hányadik házassági évfordulónkat ünnepeljünk.

Mindannyian változunk, és ahogy elvárjuk a másiktól, hogy tolerálja türelmetlenségünket, rossz szokásainkat vagy hóbortjainkat, nekünk is éppen olyan elnézőek kellene, hogy legyünk vele.