Valószínűleg túl lassú vagyok. Nemrég elütött egy autó, amit két ember tolt.

Könnyű boldognak lenni, ha semmi más gondod nincs az életben, minthogy mennyi nyálat eressz ki a szádon.

Utáltam és bántam minden napot, amelyet az iskolában kellett töltenem. Azt akartam, hogy tanítsanak meg írni-olvasni, és aztán hagyjanak békén.

Beültem egy étterembe, ahol minden fogást M.E.F. áron számláztak: Más Emberek Fizetése szerint.

Chaplin, indulásából következően, fantasztikus akrobata képességekkel érkezett a filmiparba. Nekem nincs ilyen hátterem. Nekem a szöveg az erősségem, a bemondásaim valószínűleg jobbak, mint Chaplinéi.

A kenyérpirítóm gyűlöl engem...

... az arca olyan volt, mint Louis Armstrong hangja.

Ha újra születnék, inkább néger kosárlabdázó szeretnék lenni.

Egy bizonyos nőtípus kedvel engem. Az a típus, aki legalább egyszer már felvágta az ereit.

A nőkre tett hatásom egyenesen arányos azzal, ahányszor már öngyilkosok akartak lenni.

A szüleim egyszerű emberek voltak. Hittek Istenben és a padlószőnyegben.

Negyedórán belül el akartam venni feleségül... Fél órán belül már eszembe se jutott, hogy ellopjam a retiküljét.

Kiraboltam egy hentesüzletet, száztizenhat borjúszeletet zsákmányoltam, de aztán neki kellett vágnom, hogy köretet is szerezzek.

A fiúk napjában egyszer kaptak meleg ételt: egy kondér gőzt.

Rosszabb dolgok is vannak a halálnál: aki valaha is együtt töltött egy estét egy biztosítási ügynökkel, tudja, hogy mire gondolok.

Mi vár ránk a halál után? A mennyország? A pokol? És lányok lesznek ott?

A főiskolán a metafizika órán puskáztam: belenéztem a mellettem ülő fiú lelkébe.

Soha életemben nem keveredtem bajba, mindig az alkalomhoz illő ételeket ettem.

Vajon miért mondja minden nő, hogy csapnivaló szerető vagyok? Hogy tudnak ilyen végleges álláspontra helyezkedni 3 perc alatt?