-Leánykérés: a volegény elmegy választottjának szüleihez, s megkéri a lány kezét. Ilyenkor általában a szüloknek ajándékkal is kedveskedik, a lány anyjának virágot, apjának pedig bort visz. Régen, ha nem tetszett a fiú a családnak, akkor kitették a szurét.

-Az eljegyzés, vagy kézfogó: általában valamelyik nagy ünnephez (pl.
karácsony, húsvét...) szokás kapcsolni. Ez a pár elso közös ünnepe, s
ilyenkor rajtuk kívül általában csak a szülok vannak jelen. Gyurut
cserélnek, és kituzik az esküvo napját.

-Fillérek gyujtése: a menyasszony az esküvoi cipojére filléreket gyujt, ezzel bizonyítva takarékosságát, s reménykedik a házasság sikerességében.

-Legénybúcsú: régen a legénybúcsú a gonosz szellemek eluzésére szolgált. Ilyenkor a volegény barátai edények összeütésével nagy zajt csaptak. Ma a volegény elbúcsúzik a legényélettol, s ehhez a barátok sok szerencsét kívánnak, konfettit, szalagokat szórnak, lufikat eresztenek el, egyszóval
buliznak.

-Esküvői újság: emlékként készítik a barátok, rokonok. Első száma a
menyasszony és a vőlegény házasságkötéséről, és annak előzményeiről szól, humoros formában. Általában fotókkal illusztrált, 8-10 oldalas lap, amely a házassági évfordulókon jelenik meg.

Tartalma:
-hírek
-apróhirdetés
-idojárás jelentés
-ki kicsoda rovat
-főzési és műszaki tanácsok

-Merőkanáltánc: a legénybúcsún kanalakkal, lábasokkal, fedőkkel csapkodva körbe-körbe szaladtak az ifjú pár lakásában, s így uzték el a gonosz szellemeket.

-A menyasszonyi kiegészítők babonája: talán ez a legismertebb a menyasszonyok körében. Az esküvő napján a menyasszonynak valami régit, valami újat, valami kölcsönvett dolgot, s valami kéket kell viselnie, hogy szerencsés legyen.

-Virágszórás: a termékenységet jelképezi. Az oltárhoz vezető útra virágot szórnak, hogy a házasság rögös útját elegyengessék, és hogy bő gyermekáldás legyen.

-Rizs, vagy gabona dobálás: ez a szokás Ázsiából származik, s
szintén -akárcsak a virágszórás- a termékenységet jelképezi.

-Sorfal: a templomból kifelé tartó házaspárnak a jelenlévők sorfala között kell végigvonulnia, akik megpróbálják akadályozni. A házasság folyamán
felmerülő akadályok közös erővel való legyőzését jelképezi.

-Útelzárás: szintén a templom elhagyásakor történik. Az ifjú pár autóval
elhagyná a környéket, s elindulna első közös útján, de ezt a rokongyerekek megakadályozzák azzal, hogy szalagokat feszítenek ki, s csak akkor adnak szabad utat, ha cukorkát, vagy aprópénzt kapnak.

-A menyasszony elrablása: Régen nagyon komolyan vették ezt a babonát, mert úgy értelmezték, hogy ha a szertartás alatt sikerült elrabolni a menyasszonyt, a vőlegény nem érdemelte meg, hogy feleségül vegye. Ma már csak jó poénnak számít. Az elrabló elviszi a menyasszonyt egy rövid időre, például betérnek egy kisvendéglőbe. Addig a vőlegénynek vigyáznia kell a csokorra -ha már jövendőbelijére nem tudott-, mert ha az is elveszlik, az
elrablás során felmerülő költségeket is neki kell állnia, ha megőrzi, akkor
a rabló fizeti a cehhet.

-A menyasszony cipőjének elrablása, elárverezése: a vendégek valamelyike az asztal alatt lopózva, egy váratlan pillanatban elcseni a menyasszony cipőjét. Ha ez sikerült, jöhet az árverés. Akárcsak a menyasszonytánc, ez is jó pénzgyűjtési lehetőség az ifjú pár számára. A tanúk felkínálják a cipot, s egy kalapot hordanak körbe. Minden vendég abba dobálja bele az előző árverező által felajánlott összeg, és az általa felajánlott összeg különbségét. Utolsóként a vőlegény árverez, hogy az asszony visszakaphassa a cipőjét, s megkaphassa a pénzzel teli kalapot is. Egy másik változata szerint pedig a férj csak úgy válthatja ki a cipőt, ha abból pezsgőt iszik, vagy valamilyen más tréfának áldozatává válik.

-A menyasszonyi csokor eldobása: a menyasszony az esküvői szertartás végén háttal áll az eladósorban lévo lányoknak, s hátra dobja a csokrát. Amelyik lány elkapja, az lesz a következő, aki férjhez fog menni.

-A harisnyakötő eldobása: Akárcsak a csokor eldobása, szintén a következő házasságkötést szimbolizálja, de ellentétben az előzöekkel, itt a fiúknak kell versengeniük a menyasszony intim ruhadarabjáért.

-Koszorútánc: Az örömanya leveszi a fátylat lánya fejérol, s bevezeti egy lányok által alkotott kör közepére, akik kifeszítik a fátylat, s körben
táncolnak. A menyasszony a fátylat annak a fejére teszi, akirol azt
gondolja, hogy a leghamarabb fog férjhez menni.

-Menyasszonytánc, vagy menyecsketánc: Éjfélkor az a szokás, hogy a
menyasszony leveszi a fehér ruhát, s piros, un. menyecske ruhába öltözik.
Kendovel bekötik a fejét, s kötényt adnak rá, fakanalat tesznek a kezébe.
Egy férfi a vendégek közül egy fazekat, vagy lábost és egy fakanalat vesz a kezébe, hangosan többször összeüti, s közben elkiáltja magát: "Eladó a menyasszony!" Ilyenkor a vendégek sorban táncolnak az ifjú asszonnyal, de csak akkor, ha a fazékba pénzt dobnak. Amikor a férj megunja, hogy az asszony kézrol-kézre jár, ellopja a fazekat, odaszalad az asszonyhoz, ölbe kapja, és kiszalad vele az ajtón.

-A lakás feldúlása: a vendégek belopóznak az ifjú pár lakásába, s
szétdobálják az edényeket, szétdúlják az ágyat, s nagy rendetlenséget
csinálnak, hogy az ifjú pár ne feledkezzen meg a házasság nehézségeirol.
Ilyenkor legtöbbször arra kényszerülnek a fiatalok, hogy az éjszakát
szállodában töltsék.

-Konzerves doboz: A nászutasok útnak indításakor a vendégek konzerves dobozokat kötnek az autó hátuljára, hogy amikor elindulnak, az nagy zajt csapjon. Többnyire még táblát is helyeznek az autóra: "Nászutasok!". Ezzel szintén a gonosz szellemeket, valamint a szegénységet akarják eluzni.

-A menyasszony átvitele a küszöbön: az elso közös lakásba költözéskor az újdonsült férj ölben viszi át a menyasszonyát a küszöbön. Ezzel becsapják a gonosz szellemeket, hogy egy személy lépett be a lakásba. Másrészt pedig a volegény megmutatja, milyen eros.

-Só és kenyér: az új lakásban a beköltözéskor mindenképpen kell lennie sónak és kenyérnek, hogy az élet során soha ne kelljen éheznie a házaspárnak.

-A nászajándék: a meghívott vendégek általában az esküvo elott, a
megérkezésükkor adják át az ajándékokat az ifjú párnak. A nászéjszaka után általában a fiatalok is meglepik egymást gyuruvel, lánccal...stb. Régen földeket, várakat ajándékoztak.

Továbbá:
-az esküvő elott a volegénynek tilos meglesnie párját amikor a
menyasszonyi ruháját felveszi.
-a férfiak között régen szokás volt rácsapni az asszonyra, nehogy
elfelejtse, hogy a férfi az Úr a háznál.
-a lagzin szokás volt cserépedényt a földhöz vágni, hogy az apró
darabkák szerencsét hozzanak.
-ha az ifjú pár valamelyik szüloje az esküvot már nem élhette meg, a
menyasszonyi csokrot az esküvot követo napon a sírra szokták helyezni. Az
elhúnyt így legalább lélekben jelen van.