Crystal : Mama

Áll-e még a régi ház
Vár-e rám sok hosszú év után
Mint a füst a szélben ott fenn
Sok régi perc mind úgy lett emlékké

Visszatér ezernyi kép
Mindez álom már, de így is szép
Sötét kút az éj, és kint süvít a szél
Bár itt lennél

Annyit adj, hogy úgy legyen, mint rég
Hozd el azt az édes érintést
A becézô szót, az esték csöndjét
Mama, kérlek, mondj még egy mesét
Annyit adj, hogy úgy legyen, mint rég
Hozd el azt az édes érintést
A becézô szót, az esték csöndjét
Mama, kérlek, mondj még egy mesét

Hozzád bújtam kislányként
Bárcsak átölelnél úgy, mint rég
Mint a napfény, úgy ragyogsz fenn
Szívemben csak így látlak én

Refrén

Lásd, most is hívlak én
És bár fájt, hogy elmentél
Mindig bennem élsz
S nem bánod tán
Hogy százszor mondom
Bárcsak itt volnál

Refrén 2-szer

Crystal : Van úgy, hogy néha menni kell

 Ülj most mellém kedves,
És kérlek, hallgass kicsit rám:
Az álmunk véget ért már,
Nincs tovább.
Tudom, most minden más lesz,
És egy holnap a megoldás.
Te nem érzed,
Csak éled a változást.

Hogyha hallhatnád,
Ahogy lélegzem,
Ahogy teljes szívvel éreztem,
Akkor elengedsz majd,
S mindent másképp látsz.

Mert van úgy, hogy néha menni kell
Ne sírj, most érd be ennyivel,
A szívemben mindig ott leszel,
Mert én nem felejtelek el.
Van úgy, hogy néha menni kell,
Ne sírj, most érd be ennyivel,
A szívemben mindig ott leszel,
Soha nem felejtelek el.

Elkísér majd minden,
Ami kettőnktől volt szép,
Ahogy fába véstük rég egymás nevét.
Emlékezz majd arra,
Hogy volt egy dal, mi a miénk volt,
És elhittük, hogy mindig nekünk szólt.

Hogyha hallhatnád,
Ahogy lélegzem,
Ahogy teljes szívvel éreztem,
Akkor elengedsz majd,
S mindent másképp látsz.

Refrén 2x

/Instrumentális rész/

Hogyha hallhatnád,
Ahogy lélegzem,
Ahogy teljes szívvel éreztem,
Akkor elengedsz majd,
S mindent másképp látsz

Refrén 2x