A FÉRFI
Földünk faunájának egyik igen érdekes, emberszabású, emlőtlen állata a férfi. A férfi bolyban él, sört iszik és egy igen különös, bohókás szokása miatt kelti fel maga iránt a tudományos érdeklődést. A hasa alatt található fullánkszerű szúrószervével rendszeresen igyekszik megbénítani a vele szimbiózisban élő és igen hasonló felépítésű nőt. A férfit rövid élete alatt tulajdonképpen más nem is hajtja, mint ez a szenvedély, amely azt eredményezte, hogy a faj kezdeti kialakulásakor az eredetileg a koponyában lévő agyvelőnek nevezett értelmi szerv kettévált. Az egyik félteke leszállt az alhasba és váladék formájában a fullánkszerven keresztül fokozatosan eltávozik, a másik féltekét a férfi a sör ivása közti szünetekben egyszerűen kiböfögi. Az itt látható csenevész példány testének figyelmes szemlélésekor feltűnhet annak fejletlensége. Genetikai tökéletlenségek miatt csak kismértékben találhatók meg ennél az egyednél a férfi hagyományos díszei: a toka, a pocak ill. a boltozatos far. A legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy igen távoli a rokonság a Föld legfejlettebb élőlénye az EMBER ill. a férfi között. Sokkal inkább kimutatható a közös eredet a sertés és a szarvasmarha vonatkozásában, figyelembevéve a férfi táplálkozási, higiéniás és pszihés szokásait. Állatkertek számára nem tiltott a férfi befogása, amit kalapjának vagy aktatáskájának pornográf képekkel való megtöltésével végzünk. A férfi miután észreveszi a csalétket, megdermed és fullánkszerve vérrel telítődik. A szúrásra kész hasi csáp kisvártatva áthatol a ruházati akadályon és mint gigantikus nyárs rezeg orrunk előtt. Ekkor elég egy gyors mozdulat és a férfi nyelénél fogva máris ott lebeg a készenlétben várakozó kiemelődaru horgán. Nagyon fontos, hogy a befogott állatot rendszeresen mossuk és zakóját évente cseréljük, mert ennyi idő alatt elzsírosodik. A gondozás legfontosabb követelménye, hogy szeressük a férfit, mert kezes és gondozásunkat meghálálja.

A NŐ
Mai rohanó világunkban ismét felvetődik a nők perszonális és társadalmi szerepujrafogalmazásának szükségessége, hiszen a nők ma már számos poszton bizonyították rátermettségüket, az emberéhez igen hasonló kvalitásaikat, úgyhogy, szinte, már-már Homo Sapiens-nek gondolhatnóók őket, ha nem tartanóók szem előtt azt a tényt, hogy az EMBER elnevezés mögött bizonyos értelmi, intellektuális képességek egyidejű jelenléte kivántatik meg. A nők bal- és jobbagyféltekéjének viszonylagos satnyasága viszont azt a tényt támasztja alá, hogy a nők csak egyfajta ún. pánostoba légkörben funkcionálnak jól. Erősen legátolt intellektusuk számára azonban kiváló környezetet biztosít minden olyan életterület, amelyre jótékonyan borul a szellemi leárnyékoltság légmentesen záró búrája. Ilyen értelemben quasi átmenetet képeznek a bojtosúszójú halak és a tyúkszerűek között. A kísérleti alanyok közül egy Elizabeth nevű példány szolgáltatott sok tanulsággal a nők testi illetve szellemi reakcióival kapcsolatban. A beszédre kb. enyhe alapfokon képes alany a „mit csinálsz már megint, te szerencsétlen hülye” hívószóra a „cc-cc-cc-cc” fonéma ismételgetésével ill. vállizületeinek görcsös fel-le rángatásával válaszolt, ami informatikai szempontból legalábbis hiányos válasz. A tapintási ingerekre való sokkal kiérleltebb fogékonyságára a mell szerv ingerlésekor kaphattunk frappáns bizonyítékot, mert az adott ingerre az alany az „igen, igen, mééég!!” amúgy nagyon helyes válaszreakciót adta. A fent említett példáink tüzetesebb vizsgálatai során fény derült egy - a nőkre amúgy általában szintén jellemző - hibás beidegződésre is, ami szintén a szellemi megokoltság hiányára enged következtetni. A hullámvasút nevű játékszerelvény utasaként felfelé való haladáskor az „HUUUUU-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ” fonéma ismételgetésével visított, a szerelvény lefelé való zuhanásakor viszont ezt abbahagyva bután bámult előre, nem értve miről is van itt szó. Az alany csípőjének ill. alhasi szerveinek rendszeres behatoló vizsgálata során viszont fantasztikus eredményeket produkáltunk a tudomány számára, erről azonban majd legközelebb, „A forró csoda” című előadásban számolnék be Önöknek.