Egyetemista kislány levele
Egyetemista kislány levele
Drága Szüleim!
Már 3 hónapja itt vagyok az egyetemen és még nem írtam
Nektek. Nagyon szégyellem magam, de ígerem, hogy most
mindent bepótolok! De mielőtt még folytatnám a levelet,
kérlek, üljetek le! Semmi esetre se olvassátok tovább a
levelet állva!! Már majdnem teljesen rendbe jöttek az égési
sérüléseim és a sokkot, amit az okozott, hogy ki kellett
ugranom a negyedik emeletről, szinte egészen kihevertem.
Csak 2 hetet kellett a kórházban feküdnöm, már majdnem jól
látok és az a szörny"u hányás is csak egy héten egyszer jön
rám. Mivel a tüzet én okoztam, 1 milliót kell fizetnünk az
egyetemnek a károkért, de ez mind semmi, hiszen az a lényeg,
hogy életben maradtam. Az volt a szerencsém, hogy a szemközt
lakó férfi észrevette, mi történt és kihívta a mentőket és a
t"uzoltókat. "O volt, aki aztán meglátogatott a kórházban és
mivel nem volt hova mennem (a szobám hamuvá égett), olyan
kedves volt, hogy felajánlotta, lakjam vele. Egyszobás
lakása van, de azért nagyon jól megvagyunk. "O vagy kétszer
olyan idős, mint én, de őrülten egymásba szerettünk és össze
szeretnénk házasodni. Még nem döntöttük el, hogy pontosan
mikor, de még azelőtt megtartjuk az esküv"ot, mielőtt túl
felt"unővé válik, hogy terhes vagyok. Bizony drága szüleim,
anya leszek!!!
Tudom, hogy alig várjátok már, hogy nagyszülők lehessetek és
biztos vagyok benne, hogy a kisbabákat (merthogy hármas
ikrek lesznek) azzal a szeretettel fogjátok körülvenni,
amivel engem is kiskoromban. Az egyetlen dolog, ami egy
kicsit késlelteti az esküvőnket az egy fertőzés, amit a
vőlegényem szedett össze valahol. Emiatt most megint
kórházban vagyunk, mert persze én is elkaptam, de már sokkal
jobban vagyunk az antibiotikumoknak köszönhetően, amit
vénásan adnak nekünk. Az orvosok valami szifilisznek hívják
a betegséget, azt hiszem.
Tudom, hogy a férjemet tárt karokkal fogadjátok majd és
hamarosan olyan lesz majd, mint egy igazi családtag. Nagyon
kedves ember és bár nem végezte el a 8 általánost sem,
rendkívül ambiciózus. Természetesen más vallású, mint mi, de
tudom, hogy milyen toleránsak vagytok és így az sem fog
titeket zavarni, hogy sötétebb a bőre, mint a mienk. Biztos
vagyok benne, hogy legalább annyira fogjátok majd szeretni,
mint én!!! Mivel nagyjából a ti korotokbeli, biztos nagyon
jól kijöttök majd egymással, ha majd hazaköltözünk hozzátok
a gyerekekkel (mert hát a mi lakásunk túl kicsi ennyi
embernek). Az ő szülei is nagyon rendes emberek, azt hiszem,
az apja valami híres kábítószercsempész Afrikában, ahonnan a
jövendőbelim is származik...
Most, hogy már mindenről részletesen beszámoltam, azt hiszem
itt az ideje, hogy bevalljam nektek, hogy nem égett le a
lakásom és így nekem kutya bajom, nem is voltam kórházban
egy napot sem, nincs se vőlegényem, se szifiliszem, se
semmilyen néger pasim. Az igazság az, hogy meghúztak
analízisből meg makróból és kette t kaptam informatikából és
csak azt szerettem volna tudatosítani bennetek, hogy vannak
ennél a világon sokkal rosszabb dolgok is!
Sokszor csókol lányotok!
|