A popul�ris defin�ci� szerint a rendszergazda az az ember, aki reggel kihajtja a rendszereket az �lb�l, eteti-itatja, este pedig visszatereli �ket oda. A val�s�g majdnem ilyen szomor�. Sz�mos egy�bk�nt el�nytelen jellemvon�s �s hossz� �vek kitart� munk�ja sz�ks�ges ahhoz, hogy valakib�l igazi rendszergazda v�ljon. Az igazi rendszergazda titkos tud�s birtokosa, sz�mos beavat�si l�p�sen kereszt�l s�m�ni er�k birtokos�v� v�lik, a fel�gyelet�re b�zott rendszeren �let �s hal�l ur�nak k�pzeli mag�t, �s sajnos az is.

Vannak mell�khat�sok is, az �vek sor�n egyre fokoz�d� paranoia, skizofr�nia, hatalomm�nia, kommunik�ci�-k�ptelens�g �s t�vedhetetlens�g-tudat, hogy csak a legs�lyosabbakat eml�ts�k. A rendszerhez f�z�d� bens�s�ges viszonya szorosabb, mint b�rmelyik h�zass�g, a fel�gyelet�re b�zott sz�m�t�g�p vagy sz�m�t�g�pek minden porcik�j�t ismeri. P�rkapcsolatuk macs� t�pus�, ha a rendszer teljes�tm�nye elmarad az elv�r�sokt�l, verb�lisan, f�lt�kenys�gi rohamaiban tettlegesen is inzult�lja kedves�t. Huzamosabb ideig azonban nem b�rja ki n�lk�le, modemet v�s�rol hogy a leglehetetlenebb id�pontokban otthonr�l is ellen�rizhesse muk�d�s�t.

�vekig �lmodozik arr�l, hogyan vern� sz�t az eg�szet egy t�zolt�szekerc�vel. A rendszergizd�nak sz�mos ellens�ge van, de legjobban a felhaszn�l�kat ut�lja. A vel�k folytatott sziszifuszi k�zdelem lassank�nt ki�l bel�le mindent, ami emberi. Az ide�lis rendszeren nincsenek felhaszn�l�k, �s a rendszergazda mindent meg is tesz az�rt, hogy rendszere k�zel�tsen az ide�lishoz. Els� l�p�sben munkat�borhoz m�lt� fegyelmet vezet be a rendszeren. A t�bort k�rletekre osztja, lak�inak �let�t szigor� szab�lyokkal keser�ti meg, mindenkinek k�r�ltekint�en, s�t, szadista �lvezettel korl�tozza jogait.

Tud�s�nak morzs�it csak kiv�lasztottaknak adja tov�bb, a rendszer foglyai k�z�l a kontraszelekci� elve szerint k�p�kat szemel ki mag�nak, csicsk�ztatja �ket, elv�gezteti vel�k a piszkos munk�t, cser�ben extra jogokat adom�nyoz nekik, �s bizonyos m�rt�kben osztozhatnak a mezei felhaszn�l�k ir�nt �rzett megvet�s�ben. A kiv�telezettekt�l felt�tlen lojalit�st k�vetel. A rendszergazda a val�s�ggal nehezebben boldogul, a verb�lis kommunik�ci� sor�n gyakran t�lcsordul vagy lefagy. Ideges term�szet�, embert�rsait gyanakv� tekintettel m�regeti, mindenkiben potenci�lis felhaszn�l�t gyan�t. Apr� szok�saihoz g�rcs�sen ragaszkodik, az utc�n hexadecim�lis k�dokat mormol maga el�.

A val�s vil�g komplexit�sa metafizikai szorong�ssal t�lti el, �sszeesk�v�s-elm�leteket gy�rt �s csereber�l a rendszereket �sszek�t� szupersztr�d�n, k�doltan kommunik�l. A t�nyek egyre kev�sb� befoly�solj�k gondolkod�s�t, v�lt vagy val�s vesz�ly eset�n kommand�snak k�pzeli mag�t, �s senki nem l�tott m�g napoz� rendszergazd�t.

Sz�ls�s�ges rendp�rti vagy radik�lis anarchista, ut�bbi esetben azonban csak a rendszer�n uralkod� f�lfasiszta viszonyokat kompenz�lja. A rendszergazd�nak mindig igaza van, a kritika b�rmely form�j�t a szem�lye ellen ir�nyul� burkolt t�mad�sk�nt �rtelmezi, ilyenkor v�rengz� mim�z�v� v�ltozik. Bizarr szexu�lis �let�t a h�l�zaton terjed pornogr�f anyagok gy�jt�s�vel pr�b�lja meg feldobni. Nagyon j�l keres, m�gis mindig alulfizetve �rzi mag�t, �gy lelkiismeretfurdal�s n�lk�l maszekolhat munkaid�ben is. A grafikus alkalmaz�sokt�l (World Wide Web), h�l�zati j�t�kokt�l, interakt�v pr�b�lkoz�sokt�l (Java) epilepszi�s rohamot kap, a multinacion�lis karvalyt�ke rendszerveszt� marketingh�z�sainak tartja �ket, az ilyesmikkel pr�b�lkoz� felhaszn�l�t v�rbe al�zza.

A rendszert sz�mos vesz�ly fenyegeti. A felhaszn�l�k apr� tr�kk�kkel pr�b�lkoznak a szab�lyok kij�tsz�s�ra, a rendszergazda ilyenkor p�ld�t statu�l, nyilv�nos b�ntet�st eszel ki. A rendszer hat�rait d�h�s pitbullk�nt v�di, t�zfalakat �p�t, �ramot vezet a sz�gesdr�tba, aknaz�rat telep�t. R�m�lmaiban a partiz�nok m�gis bejutnak, �s megk�s�rlik elpuszt�tani a rendszert, vagy egyszer�en csak fel�rj�k a falra hogy "H�lye rendszergazda". R�m�lmai n�ha val�ra v�lnak, ilyenkor hi�ba �ll�tja fel t�bori �gy�t a g�pteremben, napokig nem tud aludni. �ri�si stresszig�ny�t kiel�g�tend� titokban partiz�nkodik, hogy ellen rizze a szomsz�dos rendszerek gazd�inak �bers�g�t, �s bebizony�tsa, hogy az �ltaluk haszn�lt oper�ci�s rendszer fabatk�t sem �r. Szoftver�gyekben vall�sh�bor�kat robbant ki �s kultiv�l, feketelist�kat k�sz�t azokr�l a c�gekr�l �s kolleg�kr�l, akiket els�k�nt �ll�t majd falhoz a forradalom. Az igaz�n r�termett rendszergazd�k r�mtetteit h�l�zati m�toszok �r�k�tik meg.