Vszjelzsek
Gyakran mr apr elvltozsok vagy cseklyke fjdalmak is aggdsra adnak okot. Rgtn feltesszk magunkban a krdst: vajon mi a bajom, menjek-e orvoshoz? sszelltsunk ttekintst nyjt a problmkrl - s vlaszt adhat a krdsekre.
Mintha homok lenne a szememben Lehetsges okok: - Tl sok szmtgpes feladat. Olyankor kevesebbet pislogunk, ezrt a szem nem nedvesedik be a knnytl. - Tl hossz ideig volt benn a puha kontaktlencse. - Nknl, a vltoz korban: sztrognhiny. Teend: - Forraljunk fel kamills vizet, s langyos borogatsknt tegyk negyedrra a csukott szemre. A szmtgp eltt pedig ktrnknt tartsunk sznetet, s tudatosan pislogjunk sokat. - Kontaktlencse helyett viseljnk szemveget. - Forduljunk ngygyszhoz, s vizsgltassuk meg a hormonhztartst.
Fj a mellem Lehetsges ok: vzlerakds a mellszvetben (ltalban menstruci eltt) a megvltozott hormontermelds miatt vagy B6-vitaminhiny. Teend: iktassunk be egy rizsnapot (kimossa a felgylemlett vizet). A bartcserje-kivonat szablyozza a hormonhztartst. Napi egy evkanlnyi bzacsra vagy kt bann elegend B6-vitamint ad a szervezetnek.
Szr az oldalam Lehetsges ok: rossz lgzs, pldul sportols vagy sta kzben. Teend: legjobb lefekdni, s nagyokat llegezni.
Viszket s hmlik a brm Lehetsges okok: - szraz leveg - cukorbetegsg - hormonhiny Teend: - Zuhanyozs utn brnket minden nap jl drzsljk le, majd krmezzk be. - Ellenriztessk a vrcukorszintet. - Vgeztessnk hormonvizsglatot.
Felpuffadt a hasam Lehetsges okok: kevs mozgs, puffaszt telek (hvelyesek, hagyma, kposzta). Teend: minden nap sznjunk flrt stra, szsra, biciklizsre. Igyunk deskmnytet (egy teskanlnyi cssznknt).
Hasmensem van s fj a hasam Lehetsges ok: vrusfertzs Teend: kt-hrom nap alatt magtl is elmlik. Naponta igyunk meg kt-hrom liter tet, fogyasszunk sznsavmentes svnyvizet vagy hslevest. Vigyzat: ha a hasmens hrom nap utn sem mlik el, forduljunk orvoshoz.
Lbaimon ltszdnak az erek Lehetsges ok: kitgult kis viverek a brben. Teend: zuhanyozzunk hideg-meleg vzzel felvltva (hideggel hagyjuk abba), s fl ra kocogs vagy futs naponta. Szabaduljunk meg a tlslytl (ha van), kerlje a meleget a lbon.
Hamar gni kezd a gyomrom Lehetsges okok: nem jl zrdik a gyomor s a nyelcs kztti izom, illetve tlsly. Teend: evs kzben ljnk egyenesen, kis falatokat vegynk, s jl rgjuk ssze. Igyunk sok sznsavmentes svnyvizet vagy tejet. Alvshoz az gy fejvgt emeljk meg hsz centivel. Vigyzat: hosszan tart gyomorgs esetn forduljunk orvoshoz, mert lehetsges a nyelcsgyullads is.
Gyakran begrcsl a vdlim Lehetsges ok: az izomrostok gyenge vrelltsa. Nha svnyianyag-hiny ll a httrben (legtbbszr magnzium). Teend: lljunk egyenesen, egy mter tvolsgra a faltl, tmaszkodjunk meg. A sarkakat nyomjuk a fldhz (nyjtja a lbizmot, ezltal olddik a grcs). Magnziumhiny esetn: minden nap egynk meg egy zld almt, huszont deka zld saltt, vagy egy adag mzlit.
Vastagszik a nyakam Lehetsges okok: jdhiny, pajzsmirigyzavar. Teend: vizsgltassuk meg a pajzsmirigyhormonok szintjt. Jdhinyra vannak tablettk. Az teleket fszerezzk jdozott sval, s hetente hromszor fogyasszunk tengeri halat (makrla, hering, tkehal).
Egyre srgbbak a krmeim Lehetsges ok: gombs fertzs. Teend: forduljunk brgygyszhoz. Minden nap vltsuk a kztrlt (hatvanfokos moss elg).
Nha zg a flem Lehetsges ok: keringsi zavar a bels flben, stressz, flzsr, a bels fl elmeszesedse. Teend: a zsrt tvolttassuk el az orvossal. Stressz esetn vgezznk lazt gyakorlatokat. Vigyzat: ha a flzgs hangosabb vlik, haladktalanul forduljunk orvoshoz.
|