A t�rv�ny el��r�sa szerint minden munk�ltat�nak �vente egyszer fel�l kell vizsg�lnia a munkak�r�lm�nyeket, a munkak�r�kkel j�r� eg�szs�g�gyi kock�zatokat, illetve ezzel �szszef�gg�sben a munkat�rsak eg�szs�gi �llapot�t. �m a c�gek t�bbs�ge "�tsiklik" ezen, nem veszi komolyan az el��r�st.

Probl�m�t jelent, hogy a legt�bb c�gnek nincs megfelel� szakembere a pszich�s �s pszichoszoci�lis kock�zatok felm�r�s�hez, �s nincs egys�gesen meghat�rozva, hogy pontosan milyen m�dszerekkel kell ezt a feladatot elv�gezni. A globaliz�ci�, a n�vekv� verseng�s �s a v�ltoz� munkat�rsi kapcsolatok hat�st gyakorolnak a munkahelyi �let�nkre. V�ltoznak a munkahelyeink �s vel�k a nyom�s, a k�vetelm�nyek, a szorong�s, amellyel naponta meg kell k�zdeni. Mivel sz�mos embern�l kifejl�dnek a "ki�g�s" szimpt�m�i, a pszichoszoci�lis faktorokat a munkahelyen komolyan kellene venni.

Ezek olyan t�nyez�k, amelyek a munkahelyi stressz k�vetkezt�ben �s bizonyos szem�lyis�gjegyek hat�s�ra megbeteged�shez vezethetnek. Kutat�sok egy�rtelm� kapcsolatot mutatnak a betegs�gek el�fordul�s�nak n�veked�se �s a frusztr�ci�s, illetve stresszjelens�gek k�z�tt.

Az id�nk�nt szorong� ember em�szt�si neh�zs�gekkel k�zdhet, de a kr�nikusan szorong�n�l gyomorfek�ly alakulhat ki, �r�kletes vagy fejl�d�si alapon. A haragos embernek a v�rnyom�sa lesz magas, de aki mindig m�rgel�dik, ann�l a hipert�nia �lland�sul. Az emocion�lis stressz okozta megbeteged�sek k�z� sorolhat� a nyomb�l- �s gyomorfek�ly, az angina pectoris, az agytromb�zis, az asztma, a sz�nan�tha, a migr�n �s m�s allergi�s megbeteged�sek.

Az egyik legvesz�lyeztetettebb r�teg a p�lyakezd� fiatalok, akik nehezen tal�lnak munk�t. Ha azonban m�gis siker�l megtal�lni a megfelel� poz�ci�t �s c�get, ahol lehet�s�g van a karrier�p�t�sre, napi 10-12 �r�t dolgozva �lland� k�szenl�tben (stressz�llapotban), az illet� bedolgozza mag�t, majd egy id� ut�n elk�ldik, �s alacsonyabb fizet�ssel felvesznek egy kezd�t, aki a temp�t fel tudja venni. A c�gek sokszor kihaszn�lj�k a p�lyakezd�ket, hiszen �k m�g a karrier �s a magasabb j�vedelem rem�ny�ben sokkal t�bbre hajland�k, mint id�sebb t�rsaik. A tapasztalatok szerint a c�gek t�bbs�ge - k�l�n�sen a "multik" - nem szereti a "p�tolhatatlan" embereket, olyan munkat�rsakat nevelnek, akik sz�ks�g eset�n helyettes�thet�k.

A m�sik vesz�lyeztetett koroszt�ly a k�z�pkor�ak, illetve a nyugd�j el�tt �ll�k. Az �tven felettiekn�l �ltal�ban probl�m�t jelent az �tk�pz�s, az �j technol�gia alkalmaz�sa, mivel a kor�bban bev�lt m�dszerekkel k�v�nnak dolgozni. �k a munkahely�k�n is nehezebben alkalmazkodnak az �t�ll�sokhoz, kev�sb� viselik a stresszt, hamarabb elf�radnak. Ez a probl�ma f�leg akkor jelentkezik, mikor az id�sebbeket gyors, technikai brav�rt ig�nyl� feladatokra k�v�nj�k alkalmazni, mintegy versenyeztetve �ket a fiatalok teljes�tm�ny�vel. Az id�sebbek ink�bb a szintetiz�l�, nagy �ttekint�st k�v�n� munk�ban ny�jtanak igen j� teljes�tm�nyt.