Ha gy�m�lcsre vizet iszunk, f�jni fog a gyomrunk
- T�ved�s! De nem alaptalan. R�gen az iv�v�z sokkal t�bb olyan cs�r�t tartalmazott, amely a gy�m�lcs�t a gyomorban erjed�sre �szt�nzi. Ez tel�tetts�gi �rz�st, felf�j�d�st �s hasmen�st okozott. Ma azonban az iv�v�z tiszta, �gy a szab�ly is �rv�ny�t vesztette.

A cukor elvonja a szervezetb�l a vitaminokat.
- T�ved�s! Annyi igaz, hogy a le�p�t�s�hez B1-vitaminra van sz�ks�g. De ezt a szervezet a cukrot hordoz� t�pl�l�kb�l veszi el.

A sz�r�tott keny�rkal�riaszeg�ny.
- T�ved�s! T�bb a kal�riatartalma (340 kal�ria 10 dkg-ban), mint a barna keny�rnek (205 kal�ria 10 dkg). Oka: gazdagabb t�panyagban, mert kevesebb v�z van benne.

A sok zsirad�k �rt a b�rnek.
- T�ved�s! Nem mindegy a zsirad�k min�s�ge: a n�v�nyi olajokban l�v� tel�tetlen zs�rsavak p�ld�ul sz�ks�gesek az anyagcser�hez (naponta egy-k�t ev�kan�lnyi). Ha a szervezet nem kap bel�le eleget, a b�r durva, a haj f�nytelen lesz. Csak a tel�tett zs�rsavakat ker�lj�k (pl. ami a vajban van).

A marhah�s jobb a sert�sh�sn�l.
- T�ved�s! K�r�lbel�l ugyannyi zs�r van mindkett�ben. (10 dkg sov�ny sert�sszeletben kb. 1,9 g, marhah�sban pedig 2,4 g.) A sert�sh�s r�ad�sul n�gyszer annyi B1-vitamint tartalmaz, mint a marha.

Fogy�k�r�z�k ink�bb rizst egyenek, mint burgony�t.
- T�ved�s! 10 dkg f�tt rizs 125 kal�ri�t tartalmaz, a burgonya csak 80-at. R�ad�sul k�tszer annyi k�lium van benne. Teh�t: gyorsabban salaktalan�tja �s v�ztelen�ti a szervezetet.

A spen�tban sok a vas.
- T�ved�s! Nincs benne t�bb mint a brokkoliban vagy a kelbimb�ban. Vashi�nyra jobb a lencse vagy a sz�jabab.

A gy�m�lcs t�bb C-vitamint tartalmaz a z�lds�gn�l.
- T�ved�s! A legt�bb z�lds�gfajta ellentmond ennek. 10 dkg citromban �s narancsban 50 mg, az �desk�m�nyben 93 mg, a z�ld h�s� paprik�ban pedig 140 mg-nyi van.