�JSZAK�K �S NAPPALOK

• V�lt alv�szavarok eset�ben az ember �r�kk� f�radtnak �rzi mag�t, �s azt hiszi, nem tud eleget aludni, de val�j�ban ez nem �gy van. Valami m�s zavar� t�nyez� van az �let�ben, p�ld�ul: munkahelyi, csal�di, anyagi gond, ami kimer�ti.

J� TUDNI! Ezekkel az �gynevezett szubjekt�v alv�szavarokkal is �ppoly fontos foglalkozni, mint az objekt�ven kimutathat� probl�m�kkal.

• Az objekt�v alv�szavarok s�lyosabb probl�m�t jelentenek. Ilyenkor - mondja a doktorn� - az alv�s mennyis�g�ben �s/vagy min�s�g�ben t�rt�nik v�ltoz�s, s ha ez az �llapot huzamosabb ideig (t�bb mint egy h�nap) eltart, egyre er�teljesebben hat a mindennapokra, mivel h�tr�ltat a munk�ban, a tanul�sban stb.

MENNYIS�G �S MIN�S�G

A p�ciens t�neteinek elmond�sa alapj�n �s a fentebb eml�tett alv�slaborok technikai felszerelts�g�nek k�sz�nhet�en pontosan lehet diagnosztiz�lni az alv�szavar t�pus�t.

Az alv�s mennyis�g�vel kapcsolatos gyakori zavarok

• Leggyakoribbak az insomnia (alv�smegzavar�s, cs�kkent alv�s) csoportj�ba tartoz� t�netek, amikor az illet� lefekv�s ut�n �r�kig nem tud elaludni, vagy nem k�pes �taludni az �jszak�t, illetve reggel t�l kor�n fel�bred. H�tter�ben fellelhet� a szorong�s vagy m�s komoly pszich�s gond. A korai �bred�s h�tter�ben az esetek jelent�s t�bbs�g�ben depresszi� �ll.
• M�sik kateg�ria a hipersomnia, ami t�lzott alusz�konys�gotjelent. Ilyenkor a beteg a norm�lisn�l sokkal t�bbet k�v�n aludni. A depresszi�sokn�l egyfajta p�tcselekv�sk�nt jelentkezik az alv�s, illetve azokn�l fordul el�, akik valamilyen gy�gyszerf�gg�s�gben szenvednek.
• L�tezik az �gynevezett narkolepsia, ami rohamszer�en, minden �tmenet n�lk�l bek�vetkez� elalv�st jelent. A roham gyakran ak�r f�l�r�n kereszt�l is eltarthat, amire k�s�bb a beteg nem eml�kszik. Nagyon vesz�lyes lehet aut�vezet�s k�zben!
• H�zast�rsak szokt�k �szrevenni partner�k�n az apnoe-szindr�m�t, mely l�gz�skihagy�sos alv�szavart jelent. Er�s horkol�s �s leveg�elakad�s �szlelhet� alv�s k�zben, mely a fels� l�gutak g�rcs�s �llapot�b�l ad�dik.

Az alv�s min�s�g�vel kapcsolatos gyakori zavarok

• Els�sorban gyerekekn�l fordul el� az alvaj�r�s vagy az �jszakai felriad�s, mely a feln�tt� v�l�ssal t�bbnyire elm�lik. Akik ilyen �llapotban vannak, �ltal�ban nehezen �breszthet�ek, �s m�snap nem eml�keznek semmire. Tan�csos figyelni arra, hogy meg ne s�rts�k magukat!
• Megzavart lelki m�k�d�s eredm�nyezhet lid�rces r�m�lmokat, melyek kimer�lt �bred�st, m�snapi f�radts�got okozhatnak.

„ELRONTOTT" GYERMEKEK...

Sok sz�l� nem is gondoln�, hogy olykor t�lzott agg�d�sa �s helytelen szoktat�sa megalapozhatja gyermeke alv�szavar�nak kialakul�s�t. Holl�sy doktorn� megl�t�sa �s sok�ves szakmai tapasztalata szerint, ha �jszak�nk�nt gyakran kikapjuk a gyereket az �gyb�l, �s magunkhoz vessz�k, mert esetleg fel�bredt egy pillanatra, vagy nem �gy szuszog, ahogy szokott, akkor kialakul benne egyfajta felt�teles reflex, �s ebb�l ad�d�an �vekig alv�szavarai lehetnek. Egy id� ut�n m�r mag�t�l kel fel �jszaka, nem alszik vissza, csak a sz�l�k �gy�ban akar elaludni stb...

JEGYEZZ�K MEG! Nagyon fontos m�r gyermekkorban kialak�tani a helyes alv�si szok�sokat!

VAN MEGOLD�S!

• Az alv�szavar gyakran �sszetett probl�m�k eredm�nyek�ppen jelentkezik. Saj�t �rdek�nkben nem szabad f�l�tte elsiklanunk! B�tran forduljunk szakemberhez, hiszen a kiv�lt� okok megsz�ntet�s�ben pszichoterapeuta, orvos �s term�szetgy�gy�sz is sokat tud seg�teni!
• T�rekedni kell arra, hogy stresszes mindennapjainkba visszahozzuk az esti lefekv�s el�tti cerem�ni�kat! Ez lehet egy forr� f�rd� vagy egy poh�r langyos tej elfogyaszt�sa, esetleg olvas�s, zenehallgat�s. L�nyeges, hogy adjuk meg a m�dj�t a lefekv�snek!
• Fontos, hogy j�l �rezz�k magunkat a fekv�hely�nk�n! �gyunk, �gynem�nk legyen j� min�s�g�, k�nyelmes!
• Az elalv�st seg�thetik k�l�nf�le relax�ci�s technik�k, melyeket pszichoterapeuta seg�ts�g�vel meg lehet tanulni.
• Elker�lhetetlen, hogy orvosoljuk az alv�szavar m�g�tt �ll� pszich�s okot, ami leggyakrabban szorong�s, depresszi�. Ezek gy�gy�t�s�val helyre�ll az alv�s is.
• Gy�gyn�v�nyekb�l k�sz�lt tea is seg�theti az alv�st, �s nem okoz f�gg�s�get.

SEG�TS MAGADON!

• CSAK TERM�SZETESEN: neh�z alv�s eset�n fogyasszunk orb�ncf�b�l, kamill�b�l vagy medvehagym�b�l k�sz�lt, nyugtat� hat�s� te�t!
• FENG SHUI: az �gyat �gy helyezz�k el, hogy a fejt�ml�ja k�zvetlen a faln�l legyen, de sohase az ablak alatt! Ne fek�dj�nk talppal az ajt� fel�, ez a ravatali p�z! Lehet�leg ne legyen t�k�r a h�l�szob�ban! A fej f�l� ne szerelj�nk polcot, �s ne rakjunk neh�z k�pet!
• STRESSZOLD� J�GA-L�GZ�GYAKORLAT: �lljunk cs�p�sz�less�gn�l nagyobb terpeszbe! Karunkat emelj�k fej f�l�, �s k�pzelj�k el, hogy egy aznapi, fesz�lts�gekkel teli g�mb�t tartunk a kezeink k�z�tt! Majd olyan gyorsan, ahogy csak tudunk, hajoljunk el�re, �s a stresszel, probl�m�kkal teli g�mb�t a l�bunk k�z�tt haj�tsuk el messzire a h�tunk m�g�! Mik�zben el�relend�l�nk, intenz�ven f�jjuk ki sz�junkon a leveg�t, k�zben lehelj�k ki a „ha" sz�csk�t! Ezt a l�gz�gyakorlatot est�nk�nt v�gezz�k el, egym�s ut�n h�romszor!
• �JF�L EL�TT: a kozmikus energi�k hat�s�nak k�sz�nhet�en az �jf�l el�tti alv�s ny�jtja a legm�lyebb pihen�st. Ha tehetj�k, fek�dj�nk le aludni m�g ma!

KIV�LT� OKOK

• FIZIKAI: b�rmilyen betegs�g, f�jdalom, l�z, viszket�s, daganat, fert�z�s, v�rkering�si zavar, sz�vbetegs�g, gyullad�sok, vizel�si inger, allergia, asztma, n�tha, utaz�skor id�eltol�d�s, v�ltott m�szakos munka.
• PSZICH�S: stressz, �lland� megterhel�s, lelki probl�m�k, szorong�s, depresszi�, pozit�v, negat�v �letesem�ny, pszichi�triai betegs�gek, alkoholizmus, gy�gyszerek mell�khat�sa.

F�GGETLEN�L...

Az altat�szerek az�rt vesz�lyesek, mert k�nnyen hozz�juk lehet szokni, s ez id�vel �jra alv�szavart okoz. Ekkor emelni kell az adagot, ez pedig teljes f�gg�s�ghez vezethet. Ez�rt altat�szert kiz�r�lag orvosi fel�gyelet mellett c�lszer� alkalmazni, s akkor is legfeljebb egy h�napig!