Honnan �rkezett?
 A ban�n eredetileg D�l-Kelet-�zsi�ban honos, �s arab elef�ntcsont- �s rabszolga-keresked�k k�zvet�t�s�vel terjedt el az eg�sz afrikai kontinensen. Az egyik legr�gibb kult�rn�v�ny. A ban�nr�l sz�l� els� �r�sos eml�k i.e. 327-b�l sz�rmazik, amikor Nagy S�ndor indiai utaz�sai sor�n felfedezte a gy�m�lcs�t. Hamar roml� gy�m�lcse miatt Eur�p�ba csak viszonylag k�s�n, a XIX. sz�zadban jutott el. Az �ltalunk �zletben v�s�rolt ban�nt is z�lden sz�retelik, �s h�tve t�rolj�k, sz�ll�tj�k, nehogy idejekor�n meg�rjen. �gy zamata nem eg�szen olyan, mint az �l�hely�n kaphat� gy�m�lcs�. A ban�n nemzetts�gnek mintegy 40 faja ismert, ezen bel�l 670 fajta ban�n l�tezik. A Chiquita ban�nok f�leg a "Cavendish" t�pusba tartozna, de vannak nem "csemegeban�nok" is. Ezeket k�l�nf�le �telek, f�zel�kek, s�s �telek k�sz�t�s�re haszn�lj�k.
Az �vel� n�v�ny kilenc h�napos n�veked�s ut�n kezd vir�gozni. Hatalmas, bord�s lil�s bimb�j�b�l fokozatosan bomlanak ki a t�z-h�sz sorban �ll� vir�gok. Egy-egy sorban ak�r 20 vir�g is lehet, ezekb�l fejl�dnek ki az ujjszer� term�sek. Innen a n�v�ny neve is, a "banan" sz� ugyanis arabul ujjat jelent.
A gy�m�lcs 3-4 h�nap alatt �rik meg. Egy ban�nf�rt bizony 40-100 kil�s is lehet. Ezut�n a hossz�, 2-12 m�teres, �lt�rzset alkot� levelek elsz�radnak, elfonnyadnak, hogy a k�vetkez� �vben �j levelek hajthassanak a gy�k�rb�l. A ban�n ugyanis nem f�n, hanem a vil�g egyik legnagyobb l�gysz�r� cserj�j�n terem. A n�v�ny 100 �vig is k�pes leveleket hajtani, �s gy�m�lcs�t hozni.

A dietetikusok "mus�ja"
 Az �ltalunk fogyasztott ban�n - a n�v�ny neve latinul Musa sapientum, jelent�se; b�lcs ember gy�m�lcse - rendk�v�l t�pl�l�, a dietetikusok b�tran aj�nlj�k mindenkinek Egy �tlagos ban�n 22,9 cm hossz�. �sszet�tel�t tekintve 2 g feh�rj�t �s 4 g rostot, 0,4 g zs�rt, 16 g sz�nhidr�tot, 682 mg k�liumot, 78 mg magn�ziumot �s 140 mg kalciumot tartalmaz. Az �tlagos ban�n kal�riatartalma 140 Kcal, ami miatt a fogy�k�r�z�k m�rt�kkel fogyassz�k.
A ban�n t�bbnyire �gynevezett l�gt�bblettel rendelkezik, �gy hozz�j�rul a szervezet sav-b�zis h�ztart�s�nak egyens�lyban tart�s�hoz.
A benne tal�lhat� magn�zium �s k�lium j� hat�ssal van a v�rnyom�sra, de fontos megjegyezni, hogy nem helyettes�theti az orvosok �ltal fel�rt gy�gyszert.
A sz�d�l�s gyakran a B6-vitamin hi�ny�nak k�vetkezm�nye. A ban�n - B6 vitamintartalm�nak k�sz�nhet�en - ebben is tud seg�teni. S�t emiatt cserepes ajkakra, f�rads�gra �s hajhull�sra is kit�n� gy�gy�r lehet.
Verejt�kez�ssel sok magn�ziumot vesz�t�nk, az izomg�rcs�k elker�l�se �rdek�ben min�l gyorsabban vissza kell �ll�tani a szervezet norm�lis magn�zium szintj�t. A ban�n jelent�s mennyis�g� magn�ziumot tartalmaz.
Akt�v sporttev�kenys�g k�zben felgyorsul a sz�vver�s. A ban�nban tal�lhat� k�lium a sz�v v�delm�re is szolg�l. De vigy�zzunk, hogy ne egy�nk t�l sok ban�nt sportol�s el�tt �s k�zben, ink�bb sportol�s ut�n egy�k meg a sz�ks�ges mennyis�get.

A nyugodt �let gy�m�lcse
A ban�n sz�mos olyan t�panyagot tartalmaz, amelyek az eg�szs�ges, nyugodt �s m�ly alv�shoz sz�ks�gesek: a triptof�n aminosav el�seg�ti a harmonikus elalv�st, a tirozin aminosav pedig a m�ly, zavartalan alv�s�rt felel�s. Ez�rt javasolt a ban�n �s tej �sszekever�se, mivel a tej is tartalmaz nyugtat� anyagokat. A dolog nyitja: a szervezet a triptof�nb�l melatonin nev� alv�shormont termel.
A ban�n egy klasszikus stressz-�z� �tel. �rt�kes n�v�nyi pigmenttel l�tja el a szervezet�nket, ami nyugtat� hat�s�, ez�ltal seg�t a stressz elker�l�s�ben.
Tal�n kevesen tudj�k, hogy a ban�nnak szexu�lis �tv�gy-n�vel� hat�st is tulajdon�tanak. Ezt a benne tal�lhat� nyomelemek - cink, molibd�n - �s a k�l�nb�z� hormonok okozz�k.
A ban�nt �reged�st lass�t� gy�m�lcsk�nt is szokt�k eml�teni A-, C- �s E-vitamint tartalm�n�l fogva, amelyek fiatalon tartj�k a sejteket. A benne tal�lhat� nyomelemek �s �sv�nyi anyagok is lass�tj�k az �reged�st. A szellem fiataloss�g�ban is seg�ts�g�nkre van a s�rga gy�m�lcs: seg�t a gondolkod�sban, n�veli a koncentr�ci�s k�pess�get, jav�tja a mem�ri�t.
A ban�n seg�t a n�knek a menstru�ci� el�tti szindr�ma (PMS - premenstrual syndrome) - felpuffad�s, mell �rz�kenys�g, fejf�j�s, f�radts�g, ingerl�kenys�g, depresszi� - enyh�t�s�ben, amely a menstru�ci� el�tti 2-7 napban jelentkezik �s a v�rz�s kezdet�vel sz�nik meg. A benne tal�lhat� magn�zium, k�lium �s kalcium r�v�n a ban�n term�szetes "gy�gyszerk�nt" m�k�dik. A B6 vitamin �s cink szint�n hozz�j�rul a kellemetlen t�netek enyh�t�s�hez.