Szent Lucia legend�ja a IV. sz�zadra ny�lik vissza. A t�rt�netek szerint Lucia gy�ny�r�, fiatal, kereszt�ny l�ny volt, akire szemet vetett egy gazdag, pog�ny, �m nagyhatalm� f�rfi�. �m hi�ba volt tehet�s �s befoly�sos �r, a l�ny visszautas�totta udvarl�s�t. A m�lt�s�g�ban megs�rtett k�r� esztelen d�h�ben elfogatta, �s megvak�totta szerelm�t. (M�s forr�sok szerint m�gly�ra vetette.)

Ezen a napon a h�ziasszonyok b�z�t kezdenek cs�r�ztatni. Amikor a cs�r�k m�r el�g nagyok, d�szes cserepekben friss f�ldbe �ltetik �ket. Az �jb�za term�kenys�get, gazdags�got, eg�szs�get, boldogs�got hoz a h�z lak�inak, ha Szentest�re, azaz december 24-re sz�rba sz�kken. �de sz�nfoltja az �nnepi asztalnak vagy a feld�sz�tett ablakp�rk�nyoknak, hiszen - ha minden j�l megy - a zsenge, f�z�ld b�zasz�lak ak�r 35-40 cm magasra is megn�nek. �s akkor m�g �ld�sos hat�s�r�l nem is besz�lt�nk!

Ezen a napon a sv�dek Szent Luca kir�lyn�t v�lasztanak. Az iskol�kban, a munkahelyeken, de m�g a csal�dokban is. A megv�lasztott kir�lyn�k este hangosan �nekelve felvonul�st tartanak az utc�n. Ez Sv�dorsz�g egyik legnagyobb �nnepe, melyet szertart�sosan megtartanak: kora reggel - am�g a csal�df� alszik - az anyuka hossz� feh�r �nnepl� ruh�ba �lt�zteti a gyerekeket, �s elk�sz�ti a Luc�nak sz�nt apr� gyerty�kb�l k�sz�lt koron�t, melyet k�s�bb �vatosan a kisl�ny fej�re illesztenek. �gy mennek a h�l�szob�ba, ahol �nek�kkel keltik fel az apuk�t, aki hamarosan csatlakozik hozz�juk, hogy egy�tt k�lts�k el a k�l�nleges, Luca-napi reggelij�ket. Erre a napra k�l�nf�le �des s�tem�nyeket �s ropog�s zseml�ket s�tnek, melyet tejesk�v�val t�lalnak.

A luc�z�s hagyom�ny�t egyes vid�keken m�g ma is tartj�k, hiszen a szok�sok gener�ci�r�l gener�ci�ra �r�kl�dnek a csal�dok k�z�tt.

- A kertekbe b�but �ll�tanak, mely cs�nya �larcot visel, lepelszer� ruh�j�ban, fokhagymaf�z�rrel a nyak�ban, l�ncos bottal a kez�ben k�l�n�sen r�miszt�en hat. Pontosan ezt a c�lt szolg�lja, hiszen seg�ts�g�vel a h�z n�pe a gonosz szellemeket �s az �rt� boszork�kat k�v�nja el�zni.

- A falu fiai h�zr�l h�zra j�rnak, egyik�k kez�ben egy ty�kkal, amely szerencs�t hoz, ha megsimogatj�k, mivel sok-sok toj�s�val a term�kenys�get szimboliz�lja. Term�szetesen semmit sem kapunk ingyen, a simogat�s�rt fizetni kell: p�nzzel, gy�m�lcs�kkel, s�tem�nnyel. Akik nem k�sz�lnek a leg�nyek fogad�s�ra, k�nnyen �tkot kaphatnak a nyakukba, ami ezen a napon k�l�n�sen vesz�lyes. �gy az eg�sz falu r�szt vesz a Luc�z�sban, ha tetszik, ha nem.

- A szerelmi j�sl�sok m�ig a l�nyok egyik legkedveltebb Luca-napi sz�rakoz�sa. A pog�cs�kban, apr�s�tem�nyekben, gomb�cokban fi�neveket rejtenek el apr� pap�rokra �rva, s sz�vrepesve v�rj�k, vajon mit hozhat a j�v�, �s ki lesz a nagy �

S�ss�nk pogit bar�tn�inkkel �s j�soljunk magunknak! Aranyl� tejf�l�s pog�csa Hozz�val�k: 50 dkg liszt, 25 dkg margarin, 1 k�v�skan�l KNORR Aranys�rga Marhah�sleves �zes�t�, 3 dkg �leszt�, 1 dl tej, 1 dkg cukor, 2 toj�ss�rga, 2 dl tejf�l, reszelt sajt vagy k�m�nymag Elk�sz�t�s: Az �leszt�t langyos tejben a cukorral felfuttatjuk. A lisztet a margarinnal �s a KNORR Marhah�sleves �zes�t�vel elkeverj�k, majd hozz�adjuk az �leszt�t �s a t�bbi hozz�val�t. Alaposan kidolgozzuk a t�szt�t, �s f�l �r�ig deszk�n pihentetj�k. Ezut�n kiny�jtjuk, 3 r�szbe hajtjuk, �s 20 percet pihentetj�k. A hajtogat�st �s pihentet�st m�g k�tszer megism�telj�k. V�g�l a t�szt�t ujjnyi vastagra ny�jtjuk, �s pog�cs�kat szaggatunk bel�le. Tetej�t reszelt sajttal vagy k�m�nnyel megsz�rjuk, �s forr� s�t�ben kis�tj�k. Tetsz�s szerint s�s rudakat is s�thet�nk ebb�l a t�szt�b�l. * A m�g nyers pog�cs�kba helyezz�nk el egy-egy cetlit. Mindegyik cetlire �rjunk egy fi�nevet �s s�ss�k ki a pog�cs�kat. ** Nem csak fi�neveket, megval�s�tand� �lmainkat is fel�rhatjuk a cetlikre. (pl. nyelvvizsga, felv�teli, �lmaink �ll�sa, t�bb p�nz, �j szerelem, utaz�s, k�lt�z�s, hirtelen szerencse)