A h�mivarsejtek nagyj�b�l fele-fele fi�-l�ny ar�nya hat�rozza meg a nemet az�ltal, hogy �ppen melyiknek siker�l els�nek bef�r�dnia a petesejt burk�ba. (A val�s�gban egy kicsivel t�bb fi� sz�letik, az ar�ny kb.106:100). Nagy igazs�gtalans�g volt teh�t a r�gi id�kben, ha l�nygyermek sz�let�se miatt a f�rfi szemreh�ny�st tett feles�g�nek, hiszen ez nem rajta m�lt.

 
�kori m�dszerek

Az �kori t�rsadalmakban csak a fi��r�k�st becs�lt�k meg - hiszen bel�le lesz er�s katona, � viszi tov�bb a csal�d nev�t -, a l�nygyermeket gyakran sz� szerint �rt�ktelennek tartott�k. Az �kori g�r�g�k �gy tartott�k, a bal her�b�l j�v� ond�sejtb�l fi� lesz, a jobb her�b�l sz�rmaz�b�l l�ny. Emiatt a g�r�g f�rfiak jelent�s r�sze a jobb her�je kivezet� cs�v�t le is k�ttette, azt rem�lve, hogy ha csak a bal her�je m�k�dik, biztosan fi�gyermeke lesz.

Babon�k �s borok

A k�z�pkor ismert szok�sa volt, hogy a terhes asszony bal mell�b�l n�h�ny csepp tejet (annak hi�ny�ban v�rt) cseppentettek forr�sv�zbe: ha a felsz�nen �szva maradt, akkor l�ny, ha les�llyedt, akkor fi� lesz az ut�d. �gy tartott�k, hogy fi� akkor v�rhat�, ha a terhes asszony jobb szeme tiszt�bb tekintet�, �s gyorsabban mozog, mint a bal. Fi�t j�soltak akkor is, ha az asszony jobb melle gyorsabban n�tt, �s ha a jobb mellbimb�j�nak gyorsabban v�ltozott meg a sz�ne.
M�r r�gen is nagyon n�pszer�ek voltak a soml�hegyi borok; az itt termelt juhfarkot, olaszrizlinget, furmintot ugyanis a "n�sz�jszak�k borak�nt" is emlegetik. A legenda szerint M�ria Ter�zia parancs�ra az ifj� Habsburg f�hercegeknek n�sz�jszak�jukon egy poh�r soml�i bort kellett fogyasztaniuk f�rfiass�guk meg�rz�se �s fi� ut�d nemz�se c�lj�b�l. A legend�ban lehet n�mi igazs�g, a statisztik�k szerint ugyanis az orsz�gos �tlaghoz k�pest 26 sz�zal�kkal t�bb fi�gyerek sz�letik els�sz�l�ttk�nt Soml�hegy k�rny�k�n.

A nemi �let gyakoris�ga

Az ut�d neme �s a sz�l�k nemi �let�nek gyakoris�ga k�z�tt is fenn�ll bizonyos �sszef�gg�s. Intenz�v nemi �letet �l� sz�l�knek gyakrabban, illetve nagyobb es�llyel sz�letik fi�gyermek�k. Ezt t�bb t�ny is al�t�masztja. R�g�ta ismeretes, hogy a h�bor�k alatt, �s k�zvetlen�l ut�na a fi�gyermekek sz�ma k�vetkezetesen emelkedett. A megfigyel�k eleinte a gondvisel�sre - a harcokban meghalt katon�k p�tl�s�ra - gondoltak. K�s�bb azonban r�j�ttek a magyar�zatra: amikor a f�rjek r�vid id�re hazaj�ttek a frontr�l, �rthet�en intenz�vebb nemi �letet �ltek, s ez�rt sz�letett ezekben az id�kben t�bb fi�. M�sr�szt a sz�l�k �letkor�nak el�rehaladt�val �s a h�zass�g id�tartam�val p�rhuzamosan n�vekszik a l�nyok sz�let�s�nek gyakoris�ga.

Hold �s m�lys�g

- Egyes szakemberek szerint  a k�z�s�l�st megel�z� l�gos, sz�dabikarb�n�s h�vely�bl�t�s a fi�,  a savany�, ecetes h�vely�bl�t�s pedig a l�ny fogamz�s�nak kedvez.
- Egy m�sik figyelemrem�lt� felt�telez�s szerint, ha ismerj�k a t�sz�reped�s napj�t - amely �ltal�ban az el�z� menstru�ci� els� napj�t�l sz�m�tott a 11-14. nap -, akkor, ha nem is teljes bizonyoss�ggal, de ir�ny�tani lehet a sz�letend� gyermek nem�t. Ha a megterm�keny�t� k�z�s�l�s a t�sz�reped�s ut�n 2-24 �r�val t�rt�nik, nagyobb es�llyel fi� ut�d fog sz�letni, ha viszont a t�sz�reped�st megel�z� 36-48. �r�ban t�rt�nik, ink�bb l�ny sz�let�s�vel kell sz�molni.
- A hold �ll�sa: l�teznek olyan napt�rak, amelyek megadj�k a k�l�nb�z� holdform�kat, amelyekb�l meg lehet �llap�tani, hogy fi� vagy l�ny lesz a baba. A fontos az, hogy a teherbees�s id�pontj�ban milyen hold van. (A vil�gos hold fi�, a s�t�t hold l�ny.) A sz�let�s is nagy sz�zal�kban ugyanabban a holdform�ban t�rt�nik majd.
- A behatol�s m�lys�ge �s a k�z�s�l�si poz�ci� is sz�m�that: min�l k�zelebb t�rt�nik az ejakul�ci� a m�hsz�jhoz �s min�l er�sebb a m�hsz�j sz�v� hat�sa, ann�l nagyobb az es�lye a "fi�" sejteknek.
- Brit kutat�k szerint veget�ri�nus n�knek nagyobb az es�ly�k arra, hogy le�nygyermeket sz�ljenek.
- Jap�n �s d�n orvosok vizsg�lata szerint a k�z�s�l�s ut�ni doh�nyz�s er�sen cs�kkenti a fi� ut�d sz�let�s�nek es�ly�t.